Borvidék

Somlóról

A somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke. Területe kizárólag a Tanúhegy lankáit foglalja magába. A különböző oldalakon más és más jegyeket mutat a szőlészet is, hiszen a déli lejtőn fekvő „szerencsésebb” pincészetek több napfényt kapnak, míg az északi lejtőn fekvő szőlőknek kevesebb fénnyel kell gazdálkodniuk. Kis terület mégis megannyi körülmény határozza meg az itt termelt szőlők és borok minőségét. A talaja lösszel kevert bazalt és bazalttufa, ennek köszönhetik a borok az erős ásványos jelleget. A táj legjellemzőbb borai a Juhfark, az Olaszrizling, a Furmint, a Rizlingszilváni és a Szürkebarát. Az igazi somlói bor azonban a Juhfark. Egy régi legenda nyomán a „nászéjszakák borának” is nevezik.

Somlói borvidék - 1
Somlói borvidék - 2

 

Somlói borvidék - 3

A mendemonda szerint, aki a nászéjszakáján somlói Juhfarkot fogyaszt annak nagy valószínűséggel fiú gyermeke születik majd. A somlói borvidékről először a XI. század végéről, a XII. század elején esett szó írásos formában. 1135-ben írnak először a somlói szőlőtermesztésről.

A hegy lakóinak el kellett viselniük a török megszállást és a napóleoni háborúk is sújtották a népet. Az első nagy fenyegetés a hegy szőlőire a nagy filoxérajárvány jelentette. Bár közel van, Somló elkülönül a közép-dunántúli borrégiótól. Az egyedülálló földrajzi elhelyezkedés, a borosgazdák mentalitása és a borok ízvilága is arra mutat, hogy Somló egy önállósult borvidék.

A somlói borokat összefoglalóan somlainak is nevezik. Jegyeit igazán egy-két éves korában mutatja meg. Nem kirívó, de nehéz, földes, bazaltos jegyekkel rendelkezik a szőlő talaj miatt. Magas a borok szárazanyagtartalma, sokáig elálló, jól szállítható borok ezek. Férfiasnak is mondhatjuk a somlaikat, jellegzetes, nehezebb ízjegyeket hordoz.

Birtokunk Somlószőlős „felett”, a hegyen terül el nagyszerű látványt nyújtva a nyugodt, csendes falura.